A talajművelés célja minden esetben az, hogy kialakítsunk egy, a termesztendő növény számára kedvező talajállapotot, és a legjobb, ha ezt a lehető legkevesebb menetszámmal tudjuk elérni. Az elmúlt évtizedek során hazánkban is tapasztalhatóak voltak azok az időjárási változások, melyek kedvezőtlenül hatottak a mezőgazdaságra.
Megemlíthetjük itt a hatalmas nyári szárazságokat, a tartós vízhiányt, majd ősszel a csapadékbőséget. Ezeknek a változásoknak a következtében a talajművelés szerepe felértékelődött és egyre fontosabb lett, melynek célja a talajban megtalálható nedvesség megőrzése, vagy elsősorban a veszteség minimálisra csökkenése lenne.
Már a tavalyi évben is világossá vált az, hogy egy gazdálkodó sem mondhat le az agrotechnika kínálta lehetőségekről, főleg azért, mert nagy valószínűséggel számítanunk kell még hasonló szélsőségekre az elkövetkező években. Az éghajlatkutatók is azt vitatják, hogy vajon éppen a klíma átalakulását tapasztalhatjuk meg, vagy csupán egy átmeneti időszakról van szó.
Az azonban egyértelmű, hogy a kontinentális éghajlati viszonyok között jobb, ha felkészülünk a túlzott csapadékbőségre, és a tartós aszályra is.
Hogyan lehet gazdaságos az öntözés a mezőgazdaságban?
Számos módszerrel van lehetőségünk védekezni a tartós szárazság ellen. Hazánkban jelenleg a szántóföldek csupán 3-4 százaléka öntözhető, ez pedig valószínűleg nem fog változni a közeljövőben sem. Az öntözés leginkább az intenzív kultúrában mondható gazdaságosnak.
A legtöbb esetben az öntözőberendezések létesítésének és fenntartásának költségei a szántóföldi növény termesztésénél nem igazán teszi lehetővé a gazdaságos üzemeltetést. Emellett problémát jelent az is, hogy leginkább akkor lenne szükség az öntözővízre, amikor a kedvezőtlen időjárási viszonyok következtében megcsappannak a felszíni vagy felszín alatti vízkészletek.
Ezért kijelenthető, hogy hosszú távon az ország egész területén az aszály elleni védelemben nem lehet megoldás az öntözés, ilyenkor érdemes előtérbe helyezni az agrotechnikai és biológiai alapok nyújtotta lehetőségeket.
Milyen módon lehet védekezni a szélsőséges időjárás ellen?
A szélsőséges időjárás elleni védekezés egyik legolcsóbb és leghatékonyabb megoldása a helyes fajta megválasztása. A hazai nemesítők egyik legfontosabb feladata az, hogy előállítsák az aszálytűrő fajta növényeket.
Emellett a kedvező tápanyag-ellátottságú földben fejlődő növény sokkal jobban ellenáll a szélsőséges időjárási viszonyoknak. Az aszály elleni védekezési módszerek közül remek lehetőséget nyújt az okszerű talajművelés, de fontos kihangsúlyozni azt is, hogy ez a módszer csak akkor lehet víztakarékos, ha ez egy folyamatos, hosszú évek kitartó és tudatos munkájára épül fel.
A kedvezőtlen időjárási jelenségek mellett alapvető fontossággal bír a talaj kedvező fizikai állapota. Hazánkban még ma is gyakori probléma a tömör réteg kialakulása, mely a rendszeres azonos mélységű szántás, illetve a tárcsás művelés következtében jött létre.
A tömör záróréteg elősegíti a belvíz kialakulását, de fokozza az aszályhatást is, hiszen a talaj vízáteresztő képességét ebben az esetben a tömör réteg és a felszín közötti szelvény vastagsága határozza meg. Vagyis minél vékonyabb a réteg, annál nagyobb lesz az aszályhatás kialakulásának esélye.
Szerző: Gépközvetítő.hu